Tebenned bíztunk eleitől fogva... főoldal | hírek | kisfilm | régi rádiós | könyv | imádságok böjtre | üzenőfal | adatvédelem | kapcsolat

2020. április 7.

Keresztút

"Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem."
(Márk evangéliuma 8,34)

Szenvedélyes életünktől megfosztva közelebb kerülhetünk Krisztus szenvedéséhez, amely életet ad nekünk.
A keresztút nem veszteség. Odaadjuk azt, ami az életünkben amúgy is jön és megy.
Gyönyörűek azok a jelenetek a passióban, amikor Jézus hallgat. Nincs mit mondania. Egyszerűen megy a dolog a maga útján. Még ha szörnyűséges is az út.
Jézus egyszerre aktív és passzív. Vele történik, de Ő viszi...
Sokszor menekülünk abból a valóságból, amiben élünk. Néha azért, mert az, ami velünk történik, egy olyan emlékre utal, ami éppen nem is jut az eszünkbe. Mégis felszisszenünk, mert a lelkünk visszamegy ahhoz a régi élményhez, és valójában nem arra reagálunk, ami a jelenben van, hanem arra, amire a jelen emlékeztet.
A keresztút az abszolút jelenbe hív. Itt és most viszem a keresztet. Ő itt és most szeretne velem, velünk találkozni. Itt és most kéri, hogy egónk helyett bele kapaszkodjunk, mert így igazán biztonságban érezzük magunkat.

Ezek a mondatok a fenti kisfilmből vannak, melyben Miletics Katalin Jankával beszélgettem.