Tebenned bíztunk eleitől fogva... főoldal | hírek | kisfilm | régi rádiós | könyv | imádságok böjtre | üzenőfal | adatvédelem | kapcsolat

2021. március 22.

A szabadság illata

"Három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fán, de nem találok.
Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!"

(Lukács evangéliuma 13. rész)

Trágyát hordtam kis gyümölcsfáinkra, mert nem igazán jó a talaj errefelé.
Együtt hoztuk el egy tehenészetből egy barátommal, ő mondta, ennek szabadság illata van. Belém vésődött ez a szó. Tényleg a trágyázás a szabad kibontakozás reménye.
Augustinus mondja, hogy az ember szomorúsága is olyan, mint a trágya. Ha nem a megfelelő helyre tesszük, csupán azt érjük el vele, hogy büdös lesz. Ha nem ott van, ahova való, bepiszkolja a házat. A helyén azonban megtermékenyíti a földet. Az a lélek, amelyik Isten szerint szomorú, átalakul. Akit gyűlölete vagy vesztesége tesz szomorúvá, az nem terem gyümölcsöt. A bennünk felnövő alázat helyezi jó helyre, az Istennel való kapcsolatunk terébe szomorúságunkat.
Nincs más jó sorrend, először a trágya illata, azután a gyümölcsé.


A szomorúság egyfajta trágya. Ha pedig a trágya nincs a helyén, akkor szenny lesz a házban, ha azonban a helyén van, akkor megtermékenyíti a mezőket. (Szent Ágoston 254. prédikációjából)