Református Félóra
"Tebenned bíztunk eleitől fogva..."
Református Félóra - 2017. március 1.

Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnes vagyok.
Egy kirándulásra hívjuk ma kedves hallgatóinkat. Elutazunk most Nagyszalontára, Arany János szülővárosába. Erre azért van jó okunk, mert éppen holnap ünneplik azt, hogy 200 éve megszületett a magyar nyelv legjobb ismerőjének tudott költő. Kiss Sándor vezet minket végig a városon. Először a Csonkatoronyba látogatunk el. Útitársunk először Darvasi Zoltán múzeumigazgató, majd Mikló Ferenc nagyszalontai lelkipásztor, és később csatlakozik hozzánk még Mikló István Boldizsár másodlelkész is.

Csonkatorony Nagyszalonta


Darvasi Zoltán: Bocskai István erdélyi fejedelemnek köszönhetjük a város alapítását, hiszen először bérelte, majd az osztrákok ellen, a keleti várak védelmében kitűnt háromszáz hajdúnak adományozta Kölesér városát 1606. március 14-én.
Kiss Sándor: Hogyan épült a vár?
Darvasi Zoltán: A környező falvak lerombolt és kifosztott templomainak, kúriáinak a maradványaiból, emlékköveiből épülhetett a Csonkatorony.
Kiss Sándor: A török pusztítása következtében pusztultak el a falvak?
Darvasi Zoltán: Igen. Végülis a fal két oldala rakott, a közepe hordott. Már nem maradt meg az egész épületből semmi, csak egyedül a torony, amely tizenhat évig épült. Petőfi Sándor így láthatta a tornyot magát.
K: Csonkán?
Darvasi Zoltán: Igen.
Kiss Sándor: Most mi a Csonkatorony funkciója?
Darvasi Zoltán: 1899 óta itt van az Arany János Emlékmúzeum. Fia ösztönzésére létrehozták a Művelődési Egyesületet, és neki köszönhetjük, hogy létrejött a múzeum, ugyanis felajánlotta atyja hagyatékát, relikviáit, könyvgyűjteményét és kéziratait. Arany László özvegye, Szalay Gizella volt, aki később Voinovits Géza felesége lett, aki Arany János életét, munkásságát feldolgozta és az első kritikai kiadást is megjelentette.
Kiss Sándor: Itt a Csonkatorony mellett van egy impozáns épület, amelyet Arany Palotának neveznek.
Darvasi Zoltán: A Művelődési Egyesület tagjai építették.
Kiss Sándor: Úgy tudom, hogy bérházként működött.
Darvasi Zoltán: Valóban.
Kiss Sándor: Nézzük meg belülről a múzeumot!
Darvasi Zoltán: Ahogy belépünk, olyan kardokat látunk, amelyeket a városban találtak.

Csonkatorony Petőfi rajzán


Mikló Ferenc: Kevesen tudják Petőfiről, hogy ilyen ügyes rajzoló volt. Amikor először jött, hogy meglátogassa Arany Jánost, akkor pillantotta meg és rajzolta le a Csonkatornyot, amely akkor már csonka volt, hiszen egy tűzvészben leégett.
Darvasi Zoltán: Öt alkalommal jár itt Petőfi. A múzeumban Éder Gyula két festménye látható. Az egyik Bocskai István erdélyi fejedelmet ábrázolja, a másik Arany Jánost, aki egy dombon áll, egy könyvet tart a kezében, és a háttérben látható a Csonkatorony. A kép 1907-ben készült, amikor a Csonkatorony már nem volt csonka, hiszen 1899-ben a Hunyadi vár mintájára megépítették a tetejét. Ez itt Arany János dolgozószobája, amelyben látható az íróasztala, személyes tárgyaival. Van itt ruhásszekrény, pihenőágy, fotel és pipatórium is. Arany szabadidejében nagyon szeretett pipálni. Ebben a fotelben halt meg.

Nagyszalonta Arany János dolgozószobája


Kiss Sándor: Arany Jánosé volt az itt látható könyvtár?
Darvasi Zoltán: Igen.
Valamikor a raktárban őrizték Arany János koszorúinak a részvétnyilvánítási papírjait. Borostyánból készültek a koszorúk.
Ezzel a ládával ment Arany annakidején Debrecenbe, a kollégiumba. A ládát föltették a kocsiderékba, és beletették a diák használati tárgyait. Tíz osztályt végzett itt Nagyszalontán, majd a Debreceni Református Kollégiumba íratták be, ahol tanulmányait megszakítva egy évig Kisújszálláson volt tanító, majd egy év múlva visszament a Kollégiumba és folytatta az iskolát. Arany János nem érettségizett le, mert otthagyva az iskolát vándorszínésznek állt. Egyszer azt álmodta, hogy meghalt az édesanyja, ezért otthagyta a színtársulatot és gyalogszerrel, hét napi gyaloglás után ért haza Nagyszalontára. Amit álmodott, nem volt igaz. Bár az édesanyja két hét múlva meghalt. Édesapja pedig halála előtt megvakult.
Itt vannak a családi képek is.
Kiss Sándor: Itt állunk a nagyszalontai református parókia gyülekezeti részében, és van itt a sarokban egy gyönyörű, nagy cserépkályha. Mit kell erről tudni?
Mikló Ferenc: Széll Kálmán, Arany János veje itt volt lelkipásztor. Arany nagyon sokszor meglátogatta őket a parókián. Az volt a terve, hogy hazajön Nagyszalontára. Ki is nézték a parókiával szemben lévő házat, hogy a lánya, a veje és az unokája közelében lehessen. Azonban ez a terv nem valósulhatott meg. De ez az a kályha, amely mellett melegedett ő is. A karosszék fent van a múzeumban. Ezt a kályhát sokszor le akarták már bontani, de hála Istennek, sikerült még megtartani. Szalontai fazekasmesterek készítették. A csempéken jellegzetes virágmotívum között van az angyal és különböző más motívum is. A kályha legfelső részén pedig egy levélbokréta van. A szekrény az egyetlen bútordarab, amely megmaradt a nagyiskolából, ahol Arany János is tanított. Miután visszakaptuk az épületet, akkor találtuk meg kidobva a szekrényt. Restauráltuk és most ilyen gyönyörűen néz ki.
Mikló István Boldizsár: Itt vagyunk Arany János szülőházánál, amelyről tudni kell, hogy az eredeti nádfedeles ház annakidején tűzvész áldozata lett, így ez csak egy replika. A telek mérete és maga a ház megegyezik az eredetivel. A gémeskút forrása is ugyanaz, mint régen. A Családi körből ismert eperfa sarja ez az udvaron álló mostani fa.
Édesapja, Arany György már egészen kiskorában tanította olvasni úgy, hogy a kemencéből kihúzott hamuba írt egy pálcával. Arany János úgy ment iskolába, hogy tudta olvasni a Bibliát és a hitvallást.
Az első gyermekkori versét egy könyvlapra írta: "Ha akarod tudni, / E könyv kié légyen, / az Arany Jánosé, /Ki sokáig éljen!"
Arany János műveiben, verseiben is megjelenik a bogárhátú ház. Bár ez nem bogár alakú háttal készült, de ahhoz hasonló, amilyen a régi ház lehetett. Van előtte egy nyitott teraszrész, amit azelőtt gangnak mondtunk. A ház maga nagyon egyszerű, apró ablakokkal. Itt középen pedig egy tábla hirdeti, hogy ennek a háznak a helyén álló házban született Arany János.
Kiss Sándor: Akkor több ezer ház leégett itt Nagyszalontán. Ki volt az Arany család itt?
Mikló István Boldizsár: Gyakori név Nagyszalontán az Arany családi név. Ma is sok olyan Arany nevű család van, akik nem állnak rokoni kapcsolatban egymással. Annakidején volt egy lelkipásztor, akit Arany Sándornak hívtak.
Mikló Ferenc: Március másodikán született Arany János, és nyolc napra rá keresztelték meg, itt a szalontai templomban. 12-én, vasárnap tartjuk az ünnepséget, hogy a költő református lelkiségére irányítsuk a figyelmet. Négy verset választottunk az ünnepre. Az egyik a Honnan hová?, amelyben arról elmélkedik Arany János, hogy vajon mi lesz jó pár év múlva az ő életével? És íme, a bizonyíték, hogy kétszáz év múlva is itt él közöttünk. A Magányban című versét választottuk másodiknak, majd az Él-e még az Isten? címűt, amelyben benne van, hogy a kudarcok, a szenvedések, próbák közepette, a forradalom bukását követően is él még a magyarok Istene, hisz és bízik benne, és remél. A negyedik vers pedig a Fiamnak című. Ez pedig útmutatást ad ma is. Mindannyiunknak szól.
Mikló István Boldizsár: Nekem A walesi bárdok az egyik legkedvesebb versem. Talán azért, mert én is lázadó típus voltam. Már gyerekként is éreztem, hogy a Toldi hőskép óriási tettekre sarkall, inspirál, de valahogy soha nem volt igazából az enyém, mert inkább a csakazértis ellenállok típus vagyok. "Edward király, angol király. / Léptet fakó lován: / Hadd látom, úgymond, mennyit ér. / A walesi tartomány." Akkor megnézzük: hadd látom mennyit ér a te életed, és majd én tudom, hogy mennyit ér. "Nagy-Szalonta nevezetes város, / Mégsem olyan nevezetes már most, / Mint mikor volt szabad hajdúfészek / Benne lakván háromszáz vitézek." Ezek mind-mind része lettek az ember életének. Aki ebben nőtt fel, az akárhova ment ez mindig vele maradt. Budapesten végeztem a középiskolát, és 1998-ban érettségiztem. Érdekes humora Istennek az, hogy az érettségin a harmadik tétel Arany János Epilógusa volt. Az egész osztály nehezményezte, hogy ilyen mázlim volt, hiszen akármikor Arany János neve szóba került én mindig szavaltam a verseit, és elmondtam mindazt, amit örökségként megtanultam róla.

Nagyszalonta Kossuth szobor


Kiss Sándor: A Kossuth nóta dallamát hallom a torony felől.
Mikló István Boldizsár: Igen, egy felújítás során úgy döntött az egyházközség vezetősége, hogy lesz egy harangjáték. Két dallamot is játszik, az egyik a Kossuth nóta, a másik a Serkenj fel kegyes nép. Az egyházközséget fel is jelentették a harangjáték miatt. Kijött Bukarestből egy rendes kivizsgáló bizottság, hogy milyen irredenta dolgok történnek itt. Az volt az érdekes, hogy megkérdezték a járókelőket: Zavarja-e őket? És senkit nem zavart. Bár az is igaz, hogy azon a napon, amikor jöttek a Serkenj fel kegyes nép szólt, nem a Kossuth nóta, így nem is volt mire fogni, hogy miért irredenta. Köszönték szépen, összecsomagoltak és hazamentek. Ezután az ortodox kollega egy Avram Iancuhoz köthető Iancu nótát játszó harangjátékot szereltetett az ortodox templomba, hogy legyen meg mind a kettő.
Mikló Ferenc: Szalonta főterén van a református templom, szembe vele az egyik parókia, közvetlenül mellette pedig a református egyház iskolája. A parókia és a templom közti parkot a református egyház promenádjának szokták nevezni. Itt van egy szoborpark is, ahol Arany János, Sinka István költő, Zilahy Lajos író, Kulin György csillagász és Kiss István Kossuth díjas szobrász szobra is megtalálható. A templom túlsó oldalán van a Kossuth szobor. Az egyetlen Kossuth szobor volt, amely végig megmaradt még a Ceauºescu rendszer idejében is. A templom háta mögött pedig a városalapító Bocskai szobra van.
Mikló Ferenc: Az iskolánk, szórványiskola. A kollégium külsőleg teljesen kész van, és reményeink szerint augusztus huszadikán sikerül majd átadni.
Kiss Sándor: Hatalmas épület.
Mikló Ferenc: Igen. Ezerkétszáz diákunk van. Már kinőttük az iskolát, ezért volt szükség erre az épületre. Régen volt az egyháznak egy óvodája és egy tanítói lakása, amit az állam elvett, és hatvan évig használt. Pereskedés után visszakaptuk, majd lebontottuk és annak a helyén épülhetett föl ez az új épület.
Kiss Sándor: Román szülők is idejáratják a gyerekeiket?
Mikló Ferenc: Van ilyen is, de általában vegyes házasságok gyermekei járnak hozzánk, ahol magyarul tanulnak. Nyolcadiktól egészen tizenkettedik osztályig mind ide fognak járni a diákok. Itt lesznek a kicsik a nagyobbik iskolában. Ez az az iskola, amit az egyházközség visszakapott. Külsőleg, belsőleg szigeteltük, felújítottuk.
Ez az a templom, ahová Arany János járt. Itt keresztelték meg. A szülők itt a szélső padsor közepén szoktak ülni. Ő pedig, mint gyermek az orgona mellett a karzaton. Ez az az úrasztala, amelynél egykoron megkeresztelték.
Kiss Sándor: Ez az úrasztala még abból a korból való?
Mikló Ferenc: Igen-igen. Elég rossz állapotban volt, nem is hittem, hogy ilyen jól fel lehet újítani. Először az úrasztalát és a szószéket újítottuk föl, majd a karzatot és az orgonát, szép sorban, mert egyszerre nem tudtuk volna megcsinálni.
Mikló István Boldizsár: Ez a régió legnagyobb temploma. Háromezer ülőhely van benne.
Kiss Sándor: Tele volt valaha ez a templom?
Mikló István Boldizsár: Ma már ritkán van tele. A tanévnyitók, tanévzárók, az ünnepi istentiszteletek, vagy a pünkösdi konfirmáció azért meg szokta tölteni a templomot.
Kiss Sándor: Arany Jánosék korában mi határozta meg itt az ülésrendet?
Mikló Ferenc: Egy-egy családnak volt megszokott helye, de nálunk nem úgy volt, mint a kisebb falusi gyülekezetekben, ahol az egyes családoknak pontosan megvan a helye, hogy melyik sorba ülhetnek. Itt ez nem volt ennyire lényeges.

Mikló Ferenc és Mikló IStván Boldizsár F: Dimény András


Mikló István Boldizsár: Ha a társadalom nagy tükrét nézzük, láthatjuk, hogy óriási kihívásokkal küzd az egyház. Az emberek egy része fanyalgós, sírós, panaszkodós, nem tudja megélni az öntudatát, inkább importált öntudatot gyakorol. Az egyházban úgy kell a gyökerekhez visszanyúlni, megeleveníteni, hogy rezonáljon a huszonegyedik századdal, de ne azonosuljon vele. Ezek óriási kihívások itt Nagyszalontán mind a magyarság, mind az egyház érzi, hogy komoly válaszokat kell adni ezekre a kérdésekre. A magyarság helyzete ebből a szempontból is nehéz. Nagyon sok család fenntartója dolgozik kint Magyarországon, vagy még messzebb. Az egyházban is érződik ennek a hatása. Tavaly ötvennégy keresztelő volt. Ebből kevesebb, mint harminc köthető a szalontai gyülekezethez. A többiek hazahozták megkeresztelni a gyermeküket, mert a szülők, nagyszülők még itt vannak. Nem negatív előjellel mondom ezt, hanem csak jelzem, hogy ez nagy kihívás. A világban élünk, és a világ felé kell Krisztust felmutatni. Szolgálni kell, de identitást nem adunk fel. A krisztusi identitást, hogy kik vagyunk valójában, nem adjuk fel. Bizonyos dolgok összekeveredtek: Elvárásoknak felel meg az egyház. Attól várjuk az eredményt, hogy a nagy szeretet nevében megfelelünk az embereknek. Sokszor ennek folyamataként engedünk a nyomásnak, és elmosódnak a határok, a saját identitáshatárunk is. Az egyházi jövőképhez hozzátartozik, hogy az egyházi emberek elsősorban kapcsolat-alapon élnek. Ez a "program program hátán", nem hiszem, hogy megoldás. Inkább a közösségeket, csoportokat kell megszólítani, külön-külön a generációkat a saját maguk világában, a saját maguk közösségében. Nem egymást kijátszva vagy egymás ellen. Az egyházi zenére gondolok itt például. Tehát ez nem egyik a másik ellen születik, hanem pont a megszólítás eszközeként, és ez mind kapcsolatalapon. Én ebben látom igazából a jövőt és a megoldást. Természetesen ez sok odafigyelést és sok munkát igényel. Többet, mint az ügyintézés, adminisztráció, ami szintén nagyon fontos. De én remélem, hogy ezt a jövőben meg tudjuk tenni. Az első az, hogy ki vagyok én, miért vagyok keresztyén, miért vagyok ebben a gyülekezetben? Ha ez a kép tiszta, akkor ebből fakad, hogy ezzel a lelkülettel szolgálok a közösségemben, a városomban, az országomban.
Kiss Sándor: A tananyagban hangsúlyosabban jelenik-e meg Arany János, mint más iskolákban?
Mikló István Boldizsár: Ennek az öröksége szép teher. A magyartanárnők illetve a magyar kultúra helyi képviselői ezt tudják, érzik az oktatásban, az irodalomban és annak művelésében. A szavalóversenyek, az irodalmi körök, amelyeket mind-mind Arany János szellemisége inspirál, már önmagában is mind nagy lehetőség.
Kiss Sándor: Arany János példája mit üzen ma?
Mikló István Boldizsár: Ha egy szóban kellene megfogalmazni, akkor a hűséget. A hűséget azokhoz az értékekhez, amelyek tiszták, és élete végéig formálják az ember életét. Ez Arany Jánosnál gyermekkorától kezdve végig vezethető, ahogy az apja szeretettel tanította, és ő tanító lett. Ahogyan a kezdeti lépéseknél Bibliát, Szentírást olvasott, és kiforrt benne valóban az a hit, amely megbicsaklott talán, amikor a lánya meghalt, de mégis ebben maradt végig. A hűség az Igéhez, a hűség a Szóhoz, és az abban való megmaradás. Ezek mind-mind olyan értékek, amelyhez ő következetesen ragaszkodott, és megélt. Ez az a példa, amely mindennél fontosabb. Ez ugyanúgy érvényes a hitéletre, mint a közszereplés vállalásra, vagy a világban való szolgálatra. Arany János tökéletes példa mind a két oldalra. Akár egyházközség szempontjából mutatom őt fel, akár a Tudományos Akadémia főtitkáraként, mind a kettőt ugyanazzal a hűséggel, alázattal és hitbeli meggyőződéssel végezte. Így forrtak ki azok a kincsek, amelyekkel elindult. Ezt látni és ezt felmutatni ma nagyon nagy dolog. A hitélet nem egy plusz, amit vagy gyakorlok, vagy nem, nem egy fogás a svédasztalról. Mint ahogy a kultúra, a versszeretet vagy a magyarság szintén nem az. Ez mind-mind az életem része, ez formál és tesz azzá, aki vagyok, így együtt a hitemmel, a kultúrámmal, a kincseimmel. Ha valamit el lehet tanulni Arany Jánostól, hát ez az.

Hírek
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága az idén is csatlakozott a világimanapi kezdeményezéshez, amelyben a Fülöp-szigeteken élő keresztényeket ismerhetik meg az érdeklődők. Országszerte rendeznek előadásokat, imaórákat, vetítéseket, vacsorákat. Többek között Budapesten, a csillaghegyi Vörösmarty utca 2. szám alatt március 3-án, pénteken 18 órakor lesz előadás, 4-én, szombaton 15 órakor pedig Fülöp-szigeteki játszóház.

A Hegyvidéki Szalonos esti istentisztelet keretében Horváth Géza egyetemi tanár tart előadást Nietzschéről és gondolatairól március 5-én, vasárnap 18 órától Budapesten, a Böszörményi út 28. szám alatti református templomban.

Népfőiskolai hetet rendeznek Pócsmegyeren március 6. és 9. között. 6-án, hétfőn 18 órakor Kodácsy Tamás tart előadás a teremtett világért való felelősségünkről, 7-én, kedden az öltözködés XX. századi változásairól és a szentendrei hév történetéről lesz szó.

A Kanizsai Esték programsorozat keretében Lehota János esztéta tart előadást a reformáció képzőművészetre gyakorolt hatásáról március 3-án, pénteken 18 órakor Nagykanizsán, a református gyülekezeti teremben.

A helvét irányzatú reformáció magyarországi hatásairól tart előadást Márkus Mihály nyugalmazott püspök március elsején, azaz ma 17 órakor a Tatai Református Gimnáziumban. A következő szerdán ugyanott Magyarország XVI. századi felekezeti térképéről lesz szó.

Wittenbergről, a reformáció városáról tart előadást Szabó András, irodalomtörténész március 2-án, csütörtökön 16 órakor Budapesten, a Reviczky utca 4. szám alatti díszteremben.

Párkapcsolati reformáció címmel rendeznek konferenciát fiatalok részére március 4-én, szombaton 10 órától Miskolcon, a Jókai Mór Református Általános Iskolában. A konferencia főelőadója Victor István nyugdíjas lelkipásztor.

Ünnepi istentiszteleten adnak hálát a Vizsolyi Bibliáért és Bibliaünnepet rendeznek március 5-én, a Bibliavasárnapon 10 órától Vizsolyban, a református templomban.

Huszár Gál énekeskönyvét szólaltatja meg Dinnyés József március 7-én, kedden 17 órakor Budapesten, a Ráday utca 28. szám alatti Bibliás Könyvesboltban.

Vargha Tamás református lelkész és felesége Vargha Tamásné Magay Mária életéről szóló könyv bemutatóját tartják ma délután 17 órától Budapesten, a Ráday Könyvtárban.

Fekete Ágnes áhítata

Esőcsepp (KJ)


"Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek!" I. Korintus 9,24

Két furcsán ellentmondó állítást kell megértenünk Pál szerint. Az egyik így szól: Te vagy a világ közepe, és semmi sem számít, csak te. A másik pedig így szól: Nem te vagy a világ közepe, és egyáltalán nem számítasz.
Ezt a kettősséget értette meg Pál, és rájött, hogy ha ezt a kettőt egyszerre megéljük, akkor leszünk igazán tanítványok. Mit jelent az első, hogy Te vagy a világ közepe? Azt jelenti, hogy Isten neked üzen. Isten veled akar valamit kezdeni ezen a földön, nem a veszekedő gyerekeddel, anyósoddal, társaddal. Nem azzal, aki megbántott, hanem veled akar beszélgetni, és rólad. Annyiszor elcsúszunk azon, hogy egymást hibáztatjuk érzésekért. Egymásra olvasunk olyan dolgokat, amelyek a saját élettörténetünk és tapasztalatunk miatt keletkeznek bennünk.
Képzeljünk el egy ilyen helyzetet: Két ember áll egy villamoson, és mind a kettőnek rálépnek a lábára. Az egyik örül neki, a másik felháborodik. Miért? Mert az egyiknek a szerelme lépett rá a lábára, és arra gondolt, milyen jó, hogy ilyen közel van hozzám az, akit szeretek. A másiknak pedig egy hatalmas utas lépett rá a lábára, és felháborodik figyelmetlenségéért, mert fáj a lába. Ugyanaz a helyzet, mégis különböző. Mindenki maga éli át, amit átél, és saját élettörténete szerint vált ki belőle más és más választ. Amikor Isten velünk beszélget, egyáltalán nem érdekli, hogy mi történt a másikkal, csak a mi történetünk érdekli. Te mit éreztél? Te hol vagy ebben?
Jézus velem és csak velem akar beszélni, engem akar tanítani. Tökéletesen mindegy, hogy a másik éppen veszi, vagy nem veszi az adást. Nekem a magam versenyfutását kell futnom. Nekem magamnak kell nyernem. És itt jön a másik állítás: Nem te vagy a világ közepe! Pál így folytatja: "Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek." Az olimpikon példáját hozza. A sportolót akkor, amikor fut, semmi nem érdekli, csak az, hogy minél gyorsabban célba érjen. Ha valaki teljes erőbedobással futott már, akkor tudja, hogy a végén az ember kicsit elveszíti önmagát. Ennek hormonális okai vannak. A futók gyönyöreként emlegetik azt a jelenséget, hogy egy bizonyos idő után az úgynevezett örömhormonok szabadulnak fel az ember szervezetében, és boldogan fut, és teljesít. Már nem azt érzi, hogy nehéz és küzdelmes a futás, hanem hogy öröm. Nem a saját küzdelmeként éli meg a futást, nem azt érzi, hogy milyen nehéz, küzdjünk, hanem hogy jó, és lássuk a célt! Pál apostol egy hirtelen váltással erről beszél itt. Mintha ezt mondaná: Kedves korintusiak, akik vádaskodtok, akiknek rengeteg elvárása van, akik kiosztjátok és beosztjátok az embereket. Voltaképpen mi is a célotok? Merre tartotok? Azt hiszitek, hogy az Isten értetek pörgeti a világot? Azt hiszitek, hogy Korintus a világ közepe, és majd itt jön el az Isten országa? Ti egy kis csepp vagytok a világ tengerében, amely Isten felé tart! Nem az a kérdés, hogy veled mi van, hanem hogy merre tartasz? Látod-e a célt? Isten valahogy így teremtett bennünket: Célra születtünk. Mindannyian napról napra célokért élünk. Mindannyian Isten boldogsága felé tartunk. Úgy kell futnunk, hogy ezt lássuk. Vajon átbillentünk-e már a futásban? Vajon ezért futunk, mert "jaj de nehéz", "mennyi a baj", vagy mert jólesik, mert a hervadhatatlan koszorút látjuk. Hervadás nélküli világ vár ránk. Az a világ, ahol egyszerre te vagy a világ közepe, és egyáltalán nem te vagy a közepe. Ha ezt a kettőt egyszerre meg tudjuk élni, ha ezt a kettős nagy igazságot megsejtsük, megérezzük, akkor elindultunk Jézus követésének az útján.Ezt adja meg Isten! Ámen.

www.tebennedbiztunk.hu - 2009 - Minden jog fenntartva