Református Félóra
"Tebenned bíztunk eleitől fogva..."
Református Félóra - 2017. március 15.

Áldás, békesség! Szeretetettel köszöntjük hallgatóinkat, Fekete Ágnes vagyok.
Március 15-én nagyon könnyű a református lelkületről beszélni, hiszen a forradalomban nagyon erősen kivették a részüket a protestáns lelkészek, egyháztagok. A szabadságeszme nagyon közeláll a református gondolatisághoz. Most Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán Arany János életének a forradalomhoz kötődő eseményeiről lesz először szó. Közismert a Nemzetőr-dal, Hermann Róbertet, a Károlyi Gáspár Református Egyetem tanárát, és a Hadtörténeti Múzeum főtanácsosát hallják Kiss Sándor segítségével.

Hermann Róbert


Hermann Róbert: 1848 tavaszán a márciusi forradalom egyik legfontosabb követelése a nemzetőrség vagy nemzeti őrsereg létrehozása volt, amely nem tévesztendő össze a hadsereggel. Egy olyan belső rendfenntartó, rendvédelmi szervezet volt, amely arra az elképzelésre épült, hogy azok, akik politikai jogokban részesülnek kötelesek részt venni a belső rend fenntartásában. A nemzetőri szolgálat 1848. április közepe után kötelező volt azoknak, akik legalább fél jobbágyteleknek megfelelő földbirtokkal vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. Választásra, már negyed jobbágytelekkel is jogosult volt valaki, nemzetőr viszont csak fél jobbágytelekkel lehetett. Akkor még senki nem sejtette, hogy erre mennyiszer szükség lesz. Hisz alapvetően az volt a feltételezés, hogy a jobbágyfelszabadítás nem kellő mélysége miatt lesznek bizonyos mozgalmak. Valamint a kocsmai verekedések is rendszeresek, különösen választások idején. Amikor 1848 májusában kitört a szerbek fegyveres felkelése, majd 1848 őszén megindult a katonai ellenforradalom nyílt támadása Magyarország ellen, az országnak nem volt elegendő reguláris katonája, sokkal több fegyveres erőre lett volna szükség, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. Ezért a kormány 1848 júniusától megkezdte a nemzetőri alakulatok mozgósítását. Voltak, akik hadszíntérre kerültek, de többségükben például a komáromi, a budai vár egy részét, vagy más erődítményeket őriztek. Bihar megye, az ország egyik legnagyobb területű, és az egyik legnagyobb népességű megyéje volt, amely többezer fejszével meg egyéb célszerszámokkal fölszerelt nemzetőrt volt képes kiállítani. 1848 októberében volt egy újabb tömeges mozgósítás. Arany János miért lett nemzetőr? Mert helyi tisztviselő volt. Lehetett volna belőle nemzetőrtiszt, hisz kellett az írni-olvasni tudó ember a tisztikarba, mert Magyarországon az alfabetizáció - enyhén szólva - nem volt olyan mélységű, mint manapság. Fölajánlották neki a tiszti rangot, de Arany ezt nem fogadta el. Részint szerénységből, részint, mert tudta, hogy mire képes, és mire nem. Nem akart olyan szerepet ellátni, amely betöltésére képtelennek érezte magát. Az aradi vár körülfogására vittek le a szalontai járásból is nemzetőröket, akiknek az volt a dolguk, hogy körülállják a várnak azt a részét is, ahonnan, nem biztos, hogy jön ellenség, de esetleg felmentési kísérlet vagy hasonló történhet. Arany így kerül oda. Az aradi várőrség folyamatosan ágyúzta a várost és a város környékét. A nemzetőrök kushadtak valami töltés mögött, mert tenni nem igazán tudtak ellene semmit. A Bolond Istókban van ezzel kapcsolatban egy nagyon szép megfogalmazás: "ott is voltam egyszer: / Tenni kevés - de halni volt esély..." Ez lehetne 1848-49 metaforája is, hogy nagyon keveset lehetett tenni, és nagyon könnyen meg lehetett halni ebben a szabadságharcban. Arany rendszeresen tájékoztatta a feleségét Ercsey Juliannát arról, hogy mi minden történt. Igyekezett kedélyesen beszámolni a dolgokról. Nyilván az otthoniakat meg kellett nyugtatni, hogy nem fogja őt agyonütni az első ágyúgolyó, ami jön. Viszonylagos szerencse volt az, hogy amikorra leérkeztek, addigra az aradi erőd már többé-kevésbé körül volt véve. A várőrség kitörési kísérleteit sikerült visszautasítaniuk, de a temesvári várőrség decemberben és februárban, két alkalommal is fölmentette az aradi erődöt, és fölszámolta a magyar ostromzárat, ezek még nem tudtak Arad segítségére sietni. Arany János, ez a nagyon békés ember alulnézetből tapasztalta meg a háborút. Szerintem, úgy volt vele, hogy köszöni szépen, ennyi neki nagyjából elég volt a szabadságharcnak ebből a részéből. Arany a Nemzetőr-dalt még 1848 áprilisában írta, amikor lelkesíteni kellett, és arra kellett rávenni a népeket, hogy vállalják ténylegesen ezt a szolgálatot. A nép nagy többsége nem értette, hogy mi ez a nemzetőrség. Egyes helyeken emiatt nagy ellenszenv volt a nemzetőrség szervezésével szemben.
Kiss Sándor: Arany János is megkapta a nemzetőri szabadságlevelét.
Hermann Róbert: Arany 1848 nyarán és őszén még a Nép barátja című lap egyik szerkesztőjeként, illetve szerzőjeként igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az olvasni tudó, de alacsonyabb műveltségű közönséget a harcra lelkesítse. Az egyik legérdekesebb írása ebből a szempontból a Fellázadtunk-e mi magyarok?, amelyben a küzdelem jogosságát bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy a király a másik oldalon maradt, a törvényesség, a jog az igazság a mi oldalunkon van. Anyagilag ez Aranynak nem volt egy jó üzlet, mert Vas Gereben adós maradt a honoráriummal. Utána pedig Arany, mint Bihar megyei, szalontai tisztviselő szolgálta a szabadságharc ügyét. 1849 januárjától 1849 áprilisáig továbbra is folyamatosak voltak a beszállásolások, nyilván Aranyékhoz is beszállásoltak, mint bármelyik jobbágygazdához. 1849 májusában a Belügyminisztériumban kapott fogalmazói állást. 1849 augusztusában már Szalontán, a visszavonuló honvédsereg alakulatai vonulnak át, Görgey Artúr testvére, István föl is kereste. Utána pedig már az orosz csapatok vonultak be. Volt arra példa, hogy falusi tanítókat, vagy jegyzőket állítottak a bíróság elé, és végeztek ki kötéllel vagy golyó által. Ezért 1849 augusztusában egy ideig ő is bujdosott.

Fekete Ágnes: Következő beszélgetésünkben Szűcs Ferenc, aki emeritus professzorként tanít a Budapesti Református Teológiai Karon szintén Arany Jánosról fog beszélni. Ő úgy tanított és tanítja a teológiai etikát, hogy Arany János balladáit veszi sorba. Erről kérdezgettem.

Dr. Szűcs Ferenc


Szűcs Ferenc: Azt tapasztaltam, hogy amikor az etika előadások közben Arany balladáira hivatkoztam, nem igazán volt visszhangja, mert kiderült, hogy volt egy olyan nemzedék, amelyik nem nagyon ismerte ezeket. Akkor kénytelen voltam beugróvá tenni a vizsgákon. Szerencsére megjelent Arany balladáinak könyve, úgyhogy azt mindenki megvette, és először abból kérdeztem ki a hallgatókat, és utána vizsgáztattam.
Fekete Ágnes: Miért tűnt úgy, hogy a teológiai etika számára Arany ennyire fontos?
Szűcs Ferenc: Arany emberi magatartása és etikája, de református keresztyén emberi magatartása, a balladái pedig különösképpen is fontos voltak. A ballada, mint műfaj képes arra, hogy belső lelki konfliktusokat és erkölcsi dilemmákat elmondjon, ahogy például Szerb Antal meghatározza, kiváló eszköz arra, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés leírása legyen. A több szálon futó gondolatmenet arra készteti az embert, hogy állást foglaljon, hogy szánalmat, együttérzést keltsen vagy éppen lelkiismereti megoldást keressen egy bizonyos problémára. Aranyt foglalkoztatták ezek az etikai problémák és a bűn, bűnhődés, szánalom, őrület lettek balladáinak a kulcsszavai.
Fekete Ágnes: Ebben van valami, ami a református teológiához köthető?
Szűcs Ferenc: A református teológiához lehet kötni, bár azt nem állítanám, hogy Aranynál ebből származik.
Fekete Ágnes: Végülis Aranyt a bűn foglalkoztatta?
Szűcs Ferenc: Elsősorban igen, a bűn és bűnhődés, de roppant érdekes, hogy őnála különbség van Ágnes asszony és Edward király vagy V. László paranoiája között. Tudniillik az utóbbiak fölött nem ítélkezik törvény, hiszen ők maguk a törvényadók, a győztesek, de ezért van értelme az igazság kimondásának külső szemlélők részéről, mert csak a külső törvény rázza fel a belsőt, a lelkiismeretet. Gondoljunk arra a félelmet keltő zajra, ami mind a két király esetében hallatszik.
Fekete Ágnes: Ez kicsit Shakespeare-től is jön?
Szűcs Ferenc: Igen. A ballada, mint műfaj is kapcsolatba hozható az angol irodalommal. Erre az őrületre nincs irgalom, mert a gyilkos hatalom büntetése éppen a szüntelen rettegés lesz a bizonytalanságtól. Másképpen látom az ugyancsak gyilkos Ágnes asszony büntetését. A külső törvénynek itt már szinte nem is kell ítélkeznie, hiszen a feloldozás felülről jövő, az irgalom atyjától jöhet csak. Azt mondják neki a bírák: "Eredj haza, Isten adjon / Erőt ahhoz és kegyelmet." De hasonló a vége a fiatal, gondatlan és kegyetlen anyának is az Árva fiú-ban, ahol az "ifi'asszony elszalad egy ingben; / Ismeri őt a faluba' minden: / Körül, körül csatangol a / Temetőn, / Temetőn. / Szegényt, szegényt szánd meg uram / Teremtőm!" Megszólal a bűnnel szemben a szánalom is, az irgalom is. Viszont aki nem szánakozott, az lesz igazán szánalomra méltó. Az erkölcsi világrend Aranynál nem a bűnhődésben, hanem az isteni irgalomban áll helyre. "Oh, irgalom atyja, ne hagyj el!" Tehát az irgalmas Istenhez apellál. Vagy ott van például Bárczi Benő titkos arája Kund Abigél, kit szintén őrületbe kerget a könnyelmű, ám halálos kimenetelű beszéd. Ő is szánalomra méltó, akivel igazából nincs az igazságszolgáltatásnak dolga, mert az a kérdés, hogy gyilkos-e az, aki nem tőrrel, hanem szóval, vagy még inkább gyerekes felelőtlenséggel öl? Mert a vers nem kíván itt sem döntőbíró lenni, de érzékeltetni szeretné, hogy vannak szituációk, ahol a gyerekesnek tűnő játék az érzelmekkel halálos fordulatot vehet.
Fekete Ágnes: Végülis mi volt itt Arany János gondolata, mi az, ami ezt az egészet kiváltotta belőle?
Szűcs Ferenc: Érzékelteti, hogy a bűn egy emberfeletti erő. Mint ahogy például ezt a Híd-avatás című versében látjuk, ahol egy szörnyű haláltánc van, amelyet emberi erő nem képes megállítani. A szerelem, a kártya, az unalom, a sértett önérzet, vagy az őrület varázsgyűrűje egy furcsa kart hoz létre. A Duna habjai pedig, mint később József Attilánál, viszik, sodorják a múltat és összekapcsolják a jelennel. Aztán ott van a megszegett ígéret, a kimondott szó hitele A hamis tanú című balladában, amelyik a harmadik parancsolatra utal. A vén Márkus a talpa alá tett földdel a formális igazságot beteljesíti ugyan, a szó azonban mindig oldás és kötés, és mintegy mitologikus hatalom is. "Föld kidobja testem, ég kizárja lelkem: / Ama sebes örvény hántorgasson engem." Erre kell emlékezniük a halkan imádkozva evező körösi halászoknak is.
A magyar történelem sorából is megjelennek a balladák pozitív hősei. Ezek között is kiemelt helye van a három szomszéd népet is összekötő Hunyadi családról szóló ciklusnak. Természetesen szólni lehetne a katolikus témájú Szent László legendakörről is. Nemzeti diadalunk, mintha Arany szerint is a katolikus hitvilághoz tartoznék. Győzni talán lehet így is, szenvedni, elbukni azonban csak a Szondi György predestinációs hitével lehet. Az én kedvenc idézetem: "Jézusa kezében kész a kegyelem: / Egyenest oda fog folyamodni." Kegyelmet kisebb hatalmaktól ne várjon az ember.
Fekete Ágnes: Mert ott az a dilemma Szondinál, hogy kegyelmet kap-e vagy kér-e?
Szűcs Ferenc: Mert azt ajánlják neki, hogy nem kellene feltétlenül meghalni, de ő visszaüzeni, hogy "Jézusa kezében kész a kegyelem: / Egyenest oda fog folyamodni."
Fekete Ágnes: Tehát, földi kegyelmet nem kér.
Szűcs Ferenc: Igen. Nem egyedül Szondi áll a dráma középpontjában, hanem amint a cím is jelzi, két, szinte gyerekkorú dalnok, akiktől az életét feláldozó hős nem várja el a mártíriumot. Ha ezt tenné, akkor fanatikus lenne. De az erkölcsi példa ereje az utódokat is kötelezi. Tehát anélkül, hogy Szondi kimondta volna, a két dalnok pontosan tudja, hogy nem fogadhatja el a fölajánlott jó életet Ali pasa udvarában, ahol majd jó sora lenne.
Fekete Ágnes: Az egészben azért nagyon benne van az a világ, amiben Arany élt. Nem tudott mást tenni, mint visszahúzódott és balladákat írt.
Szűcs Ferenc: A történelmi helyzet valóban a Kiegyezés felé mutatott már Arany korában, azonban itt az erkölcsi magatartás, 1848 szelleme, a szabadság és az igazság szeretete ütközik a történelmi kompromisszumokkal. Arany a kompromisszummentességet képviseli. Erkölcsileg akkor sincs megalkuvás, ha a történelem olykor rákényszerít arra, hogy ki kell egyezni. Ez a tizenkilencedik és az induló huszadik század nagy kérdése volt, hogy hogyan lehet az egyén etikus egy olyan korszakban, amelyik már nem igazán veszi figyelembe ezeket az erkölcsi dilemmákat. De a dilemmákkal foglalkozni kell.
Fekete Ágnes: Ha Ágnes asszonyt vesszük, akkor a bíróság, maga a társadalom, megmutatja, hogy milyen nyomorúságok vannak gyilkosságok mögött.
Szűcs Ferenc: A szerencsétlen embert, aki rossz megoldást választ, azt felmenti, de a hatalom képviselőit nem menti föl. Mégsem arról van szó, hogy nincs megoldása a bűnnek. Az irgalom a megoldása, a kegyelem, és ebben látom azt, hogy Arany mélyen hívő református ember volt.
Fekete Ágnes: Mindegyik balladában mintha ott lenne az, hogy az emberi megoldások, kitalálások nem jelentenek megoldást.
Szűcs Ferenc: A törvény nem tudja kezelni a bűnt. Vissza tudja szorítani, meg tud büntetni, de igazában a bűn kérdése metafizikai Arany szerint.
Fekete Ágnes: Egy létjelenség?
Szűcs Ferenc: Igen. Áldozatai vagyunk ezeknek. De ugyanakkor ott van mindig az a fajta erkölcsi tanítás is, amely feloldozás kellene, hogy legyen, tehát a kegyelem, az irgalom valóban egy újrakezdési lehetőség. A hősnek vagy a mártírnak nincs igazán dilemma. A walesi bárdok, akik dalolva mennek meghalni, azoknál van feloldás. A legfelsőbb fórum nem az emberi ítélet és nem a törvényszék, hanem a Krisztus.
Fekete Ágnes: Ebben valóban van valami reformátori.
Szűcs Ferenc: Ez egy mély reformátori igazság anélkül, hogy dogmatikusan a szánkba rágná a reformátori alaptételt az ingyen kegyelemből való megigazulást.
Fekete Ágnes: Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a bűneinknek nincsen következménye. Ez is kijön Arany balladáiban.
Szűcs Ferenc: Ez a másik, hogy a bűnbocsánat soha nem azt jelenti, hogy nincs következmény. A jutalom kérdését sajnos, a protestáns teológia elég mostohán kezeli, hogy a cselekedeteinknek önmagában vannak negatív és pozitív következményei. Jézus beszél arról, hogy egy pohár vizet nem lehet úgy adni, hogy ne lenne jutalma, és ne lenne nyoma az örökkévalóságban, ugyanúgy a negatív cselekedeteinknek is nyoma van ebben a világban. Ezért nem lehet felelőtlenül cselekedni, mert minden cselekedetünknek van következménye. A bűnbocsánat valami olyasmit jelent, hogy ennek ellenére lehet folytatni az életet és ennek ellenére lehet az örökéletben reménykedni. Pál apostol maga is beszél erről, hogy valaki úgy menekül meg, mint egy megégett ember, aki semmit nem visz át az örökkévalóságba és van, aki viszi magával mindazt, amit a Krisztusért tett, és aminek lesz nyoma.
Fekete Ágnes: Senki sem tökéletes, tehát mindenkinek van a tarsolyában mindenféle.
Szűcs Ferenc: A kegyelem azért nem azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy valaki hős volt, vagy áruló volt.
Fekete Ágnes: Ez megjelenik Aranynál is?
Szűcs Ferenc: Igen.
Fekete Ágnes: Tehát a következmény.
Szűcs Ferenc: Így van! Minden bűnnek megvan a következménye. Sajnos néha az, hogy ép ésszel elhordozhatatlan.
Fekete Ágnes: Aranynál és Shakespeare-nél is valahogyan a bűn és az elmebetegség összefügg.
Szűcs Ferenc: Mert valahol az egész bűnkérdés nem logikus, bármennyire úgy tűnik is, hogy ok-okozati összefüggések vannak a világban, a bűnkérdésnek nincs igazán értelmes magyarázata. Az ember megfigyeli a bűnt vagy a gonoszt általában, de nincs igazán logikus magyarázata, hogy miért csinálják az emberek? Miért vonja a Híd-avatásban egymás után a különböző embereket, fiatalt, időst egy örvény. "Széttörni e varázsgyűrűt / Nincsen hatalma földi karnak." A megváltás az több mint, amit az ember önmagából és önmaga számára meg tud adni. Tulajdonképpen az őrület nemcsak büntetés, hanem egyfajta menekülési kísérlet is. Nem a bukást tekinti Arany szégyennek, hanem az eszmények megtagadását. A tizenkilencedik század költője még úgy tudja, hogy a vers nem csupán forma és egyéni érzelem kifejezése, hanem tanúságtétel, prófécia, az igazság kimondása által.
Fekete Ágnes: A walesi bárdok kifejezetten a szabadságharccal van összefüggésben.
Szűcs Ferenc: Nagyon érdekes dolgot hallottam nemrégiben valakitől, hogy Arany János Montgomery díszpolgára lett. Magyarországon jóval többen tudnak a walesi bárdokról, mint Walesben. Magyarországon keresztül vált Wales népének újra egy nagy üzenetté.

Hírek
Az adóbevallások ideje van. Aki a református egyház számára adja le az adójának egy százalékát felajánló papírt, az írja rá a 0066-os számot, ez a Magyarországi református Egyház technikai száma.

Az üldözött keresztyénség és az egyház küldetése címmel rendeznek konferenciát március 20-án, hétfőn 10 órától Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, a Ráday utca 28. szám alatt.

A wittenbergi történelemszemléletről és a zsidó-magyar sorspárhuzamról tart előadást Pénzes Tiborc Szabolcs március 16-án, csütörtökön 16 órakor Budapesten, a Reviczky utca 4. szám alatti Díszteremben.

A VI. Keresztény Újságíró- és Bloggertalákozót tartják március 19-én, vasárnap 15 óra 30 perctől Budapesten, a Horánszky utca 20. szám alatti Párbeszédek Házában. Fekete Ágnes előadásának címe: Reformáció: reakció vagy rügyfakadás?

A Tiszabecsről elhurcolt lakosok tiszteletére felállított emlékmű avatását tartják Fekete Károly igehirdetésével március 19-én, vasárnap a 15 órakor kezdődő istentisztelet után Tiszabecsen.

Debreczeni Tibor és Mohai Gábor irodalmi estet tart Vonj sugaradba címmel március 20-án, és 27-én, hétfőn 18 órakor Budapesten, Zsombori Erzsébet selyemfestő galériájában, a Sütő utca 2. szám alatt.

Egyházmegyei kórustalálkozót rendeznek hét énekkar részvételével március 18-án, szombaton 17 órakor Budapesten, a pasaréti református templomban.

Az idén is megrendezik a Bach Mindenkinek Fesztivált március 17. és 19. között Budapesten. E hétvégén a főváros központi terein kívül templomokban is felcsendül Bach muzsikája. Többek között március 18-án, szombaton 14 óra 30 perctől a Bach család egyházi dalait adják elő a Zeneakadémia hallgatói, majd 17 órakor a tanárok adnak hangversenyt. 16 órakor Homolya Dávid, a Kálvin téri orgonát mutatja be.

A Kelenföldi Barokk Esték keretében Alföldy-Boruss Csilla Bach estjére kerül sor március 18-án, szombaton 17 órakor Budapesten, az Október huszonharmadika utca 5. szám alatti református templomban.

Szép hazádért. kedvesidért címmel rendeznek zenés megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról a Tabulatúra Régizene Klubban, március 20-án, hétfőn, 19 órakor Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban.

A lipcsei Tamás templom kórusa ad hangversenyt ma 18 órakor Budapesten a Deák téri evangélikus templomban, március 16-án, csütörtökön 18 órakor Debrecenben, a református Nagytemplomban, 18-án, szombaton pedig 19 óra 30 perckor a pécsi római katolikus Székesegyházban.

Bach koncertet ad a Szegedi Ökumenikus Kórus március 21-én, kedden 18 óra 30 perckor Szegeden, a Kálvin téri református templomban.


Fekete Ágnes áhítata:

Fatörzs (KJ)


"És leült Jézus a templomperselynek átellenében, nézte, hogy a sokaság miként dob pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat tett bele. És egy szegény özvegyasszony is odajött, két fillért, azaz egy negyed pénzt dobott bele." Márk 12,41

"Vigyázz, hogy világosat gondolsz, avagy sötétet, mert amit gondolsz azt megteremtetted." - írja Weöres Sándor a Teljesség felé című kötetben. Amit gondolunk, azt egy kicsit meg is teremtettük. Minden, ami rossz, belőlünk, a rossz gondoltainkból származik, ezt mondja Jézus. Ezért a gondolatainkkal kell valamit kezdenünk, ha szeretnénk, hogy Jézus elé álljunk. De hát ez a legnehezebb! A gondolataink olyan szabályozhatatlanul keringenek bennünk. Vajon van arra esély, hogy megtisztítsuk ezt a kusza, össze-vissza, szinte hínáros valóságot, amik a gondolataink?
Állítólag egyszer egy király régen, Görögországban a delphoi jóshoz fordult egy bizonyos ügyben. A jós elmondta válaszát, de a király kételkedett benne. Erre a király visszaüzente a jósnak. Nem hiszem, amit mondasz, csak akkor, ha megmondod, mit csinálok most. A válasz-üzenet a következő volt. A király a szobájában van, és eszik. A jós könnyen kitalálta ezt, hiszen, aki kételkedik, aki magát őrli, aki nem hisz, az egyedül van és magával törődik. Van egy, a lelkünk mélyéig hatoló erő, amely azt súgja nekünk, te vagy, magad vagy, ne higgy senkinek, törődj magaddal, ez az erő bezár, ez az erő elfordít a napfénytől és lefele húz.
Ebben a történetben Jézus a templomban valószínűleg ugyanannak az erőnek volt kitéve. Dühös volt. Dühe oka a templomi képmutatás volt. De keresett egy kicsi képet, amely a szíve tápláléka lehetett, ami egészen pozitív. És megtalálta. Volt egy özvegyasszony, aki hitt. Megnyugodott, felállt, és odament a tanítványaihoz. Látjátok, ő beletette a perselybe az egész életét. Ő hisz Istenben. És ezzel a lélekkel megnyugodott, továbbment, bizakodva új erőt kapott.
Kérdés, vajon észre vesszük-e magunk körül azt, ami jó? Merthogy a farizeusokat észrevesszük az egészen biztos. Látjuk azt a sok rosszat, ami körülöttünk van a világban? Napról napra még meg is erősítik a hírekben. Akkor most igyekezzünk a jóra figyelni! Manapság nagy divatja van a pozitív gondolatoknak. Legyél pozitív! Figyelj a jóra! Könnyű mondani! Kell valami alap ahhoz, hogy pozitívan gondolkodjunk. Nevezzük ezt az alapot gondolatböjtnek. Elhatározom, hogy megkeresem azt a kicsi kis jót, amit Isten most nekem elküldött. Elhatározom, hogy nem ennek a világnak az értékrendje fog számítani az életemben, hanem Istené. Jézus nem engedte, hogy a lelkét eluralja a saját rossz érzése, a hitet kereste és nem a hitetlenséget.
A böjt jó alkalom arra, hogy kitisztítsuk a szívünket! És ezzel együtt a szemünket. Ne azt vegyük észre, hogy mink nincs, hanem, hogy mink van, mint ez az asszony. Ez az asszony talán elmenet ezen a napon dolgozni, és rájött, hogy egy sor özvegyasszony van, aki ma nem tudta ezt megtenni. Sokan vannak, akik ezerszer nyomorultabbak nála, hiszen ő nem éhes. Kitisztult a látása. Rájött, hogy az Isten az élet, Istentől kapunk mindent, nem kell félnie. Egyszerre eldobta azt az összes vacogást, ami minket is jellemez, hogy jaj, mi lesz holnap, hogy fogok megélni, mit fogok enni, hol lakom, és csak úgy bedobta a napszámát.
A böjt lényege ez a ráhagyatkozás. Ennek a világnak a lényege a takarékosság. A böjt lényege a nagyvonalúság. Ennek a világnak a lényege a kiszámíthatóság, a beosztás. A böjt lényege, hogy meglátom Isten világának a rendjét, amely ugyanúgy itt van közöttünk. Ez a világ ennek a világnak a kérlelhetetlen rendjét látja, hogy a nagyhal megeszi a kishalat. Ez az özvegyasszony abban győzte le ennek a világnak a rendjét, hogy Istenre bízta az ítéletet. Nem állapította meg, hú de sokat adok. Azt sem mondta, milyen kevés az, amim van. Isten majd eldönti, hogy ez sok vagy kevés.
Ezt a böjti lelkületet adja meg nekünk Isten! Ámen.

www.tebennedbiztunk.hu - 2009 - Minden jog fenntartva